"Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni"
- Időnként úgy el tudsz veszni a gondolataidban (...). Jó lenne, ha oda is követni tudnálak.
- De hiszen tudsz (...). Szünet nélkül itt vagy a fejemben.
Néha (...) olyan gyorsan megváltozik az életünk, hogy a szívünk meg az agyunk nem tudja követni a történéseket.
Talán nincs is akkora különbség a fény és a sötétség között. Végül is, ha nem lenne sötétség, mit emésztene fel a fény?
Nem mindig fáklyásmenet felvállalni azt, akit szeretünk.
Az ember bármit mondhat annak, akivel soha többé nem találkozik már az életben.
Sajnos soha senkit nem gyűlölünk annyira, mint azt, akit valaha szerettünk.
Ahogy idősebb leszel, majd rájössz, hogy ha az emberek valamilyen kellemetlen dolgot mondanak magukról, az többnyire igaz.
Az ember nem szabadulhat meg mindentől, ami fájdalmas emléket idéz fel. (...) Minden emlék értékes; még a rosszak is.
Az a benyomásom támadt, hogy szívesebben sóvárogsz valaki után, akit úgysem kaphatsz meg soha, minthogy olyasvalakivel legyél, akit viszont igen.
Ha csak félig figyelsz rám, az még mindig jobb, mintha bárki más teljesen.
Csak azok az emberek szomorúak, akiknek nincs céljuk. Nekem van célom.
Ha becsukod a szemed, és úgy teszel, mintha valami meg sem történt volna, attól az még igaz marad.